A Vidék ujságja utolsó oldalán megjelent szösszenetre reagálnék ha nem is röviden.
A kézbesítő kolega Kecskeméten szerintem nem a kézbesítés fáradalmaitól rettent meg, hanam a hirtelen kilátástalannak tűnö rengeteg munkától! Mivel nem csak a "kopogtató" cédulák kihordása a munkála ilyenkor a postásnak hanem a megszokott levelek, számlák, utalványok, ujságok is mind rá várnak. Akkor még nincs is szó a már szinte az őrületbe kergető biztosítás, sorsjegy értékesítésről,folyószámla ajálgatásról, a minden reggel megtartott oktatásról. ezekután megjön a pártok kampányanyaga, amit külön kell kezelni nehogy a szórólapok esetleg kapcsolatba lépjenek egymással a postaládába. Mire elfogy az eggyik jön a másik. Közbe a nyugdíjigazgatóság megküldi ajánlott küldeménybe az utazási igazolványokat amit alá kell íratni vagy értesíteni kell.Naponta 60-70 darab pussz ajánlott levelet jelent ez két-három napon keresztül. Közbe,hogy az óra keretet se lépjük túl csak 7-8 órát írunk be munkaidőnek a 9-10 helyett.
Aztán még nem elhanyagolható tényező a kedves kuncsaft, akinek a kirohanásait is végig kell halgatni úgy, hogy közbe nem mondhatok véleményt.
És ez csak a jéghegy csúcsa! Mindezt bruttó 90 000 Ft-ér. Télen, nyáron, hóba, esőbe,stb. Igaz nem muszáj ezt csinálni, de csak ehez értek a vén fejemmel. Hát ennyi
